Pages

2015. december 11., péntek

Orvokki Autio: Családi fészek



http://moly.hu/konyvek/orvokki-autio-csaladi-feszek
Orvokki Autio Családi fészek című regénye egy olyan történet volt, amire most nagyon vágytam. A csendes finn vidéki élet ábrázolására, amely a különböző önálló gazdaházak és a templomos falu közötti térben zajlik. Egy házasság kezdetét bemutató, titkokkal teli történetet olvashattam. Elégedetten csuktam be a könyvet, annak ellenére, hogy a végét kicsit hirtelen lezártnak éreztem.
Aztán elolvastam az utószót, és megütött ez a mondat:

„Ezen a ponton fejeződik be a trilógia első kötete.” 

Hogy mi?!

Legjobb tudomásom szerint az írónőtől nem adtak ki több könyvet Magyarországon. Egy kötet van a kezemben! Az internet szerint az írónő legnépszerűbb műve a Pesärikko-trilógia, amelynek a Családi fészek (finnül: Viistotaival) az első kötete, és 1980-ban jelent meg. (A második, a Kotipesä c. 1982-ben, a harmadik rész, a Merkki Päällä 1985-ben.) Magyarországon 1989-ben adták ki az első részt, és ahogy már írtam, ez az egyetlen kötet, amely Autio-tól megjelent magyar nyelven. A fülszöveg és az utószó előremutató jellegéből látszik, hogy tervezték az egész trilógiát kiadni, csak valamiért nem következett be. Nagyon sajnálom, mert egy újabb nagyon jó finn történetből vagyunk kizárva.

Fészekladba pálya. Forrás: wikipedia/pesäpallo
A regényben fontos szerepet játszik a finnek egyik népszerű sportja a Pesäpallo, azaz Fészeklabda. Olyannyira fontos, hogy a fejezetcímek és a regény címe is ehhez a játékhoz köthető.
A fészeklabda az amerikai baseballhoz hasonlóan méta-szisztémán alapuló játék. Nagyon népszerű sport a fiatalok, diákok körében. Az alapjai megegyeznek a baseball szabályaival, azonban a pálya alakjában, a játékosok elhelyezkedésében különbségek vannak. A pálya alakja téglalap, amelynek egyik rövid oldala ék alakú szögben végződik. A könyv magyar kiadásában van is róla egy rajz (amiről először fogalmam sem volt, hogy micsoda). A belső területen elhelyezkedő házak (pesä = fészek) mentén történik a futás. A csúcsnál található a félkör alakú ütőmező, amely az otthoni fészek nevet viseli. A futóknak fészektől fészekig egyenes vonalban kell futni, míg vissza nem térnek az otthoni fészekhez. A játék menetét érthetően leírja Lukácsy András a Népek játékai című könyvében. A különböző kifejezéseket, amik a regényben gyakran előfordulnak is megmagyarázza, ilyen a leégették, vagy a királyfutás, amelyben Armi a regény főhőse igencsak jó.
Lehet, hogy van a játék menete és a regény történetvezetése között hasonlóság, de ezt egy harmad történet ismeretében nem tudom bizonyítani. Így hát, a sportra való utalás inkább kuriózum, mint elemezhető alkotóelem lett.

A regény egy házasság kezdetét meséli el, a megismerkedéstől az első gyermek megszületéséig. Feltételezem, hogy Armi jellemfejlődését is láthatnánk a trilógián keresztül, de mi ennek csak a kezdetét ismerhetjük meg. Nagyon fiatal, 18 éves, amikor megismerkedik a nála 15 évvel idősebb, Olavival. Azonban az eljegyzés és az esküvő körül vannak problémák, Armi családja, Aholáék nem fogadják szívesen ezt a frigyet. Hogy miért nem, azt mi már tudjuk a regény elejétől, azonban főszereplőnk mit sem sejt. Ez adja a regény feszültségét. A titkot persze nem lehet örökké rejtegetni, a regény csúcspontja lesz, amikor Armi megismeri férje múltját.
 
Armi és Olavi a Pesärikko című 2000-ben készült filmből
A műben még egy nagyon érdekes ellentét is felfedezhető. Az Ahola ház vidám, dolgos élete és a Larva ház múltban megragadt, vegetáló létezése között. Az is elég beszédes, hogy Arminak két gyermek öccse van, akik vidáman játszanak, Armi mostohaanyja pedig énekel munka közben, míg a Larva házban idős asszonyok élnek; Olavi özvegy édesanyja, Laimi és ágyhoz kötött nagynénje, Ilmi. Itt csak Ilmi, a béna öregasszony kopogását lehet csupán hallani, aki egy mozsárral zörög, ha azt akarja, hogy valaki bemenjen hozzá, a régen ismert dalokat itt nem dalolják. Mindkét családnál történtek tragédiák, de míg az egyik ház újjáéledt, a másik benne ragadt a gyász mocsarában, minden ereklye, emlék lett.
Armi az eljegyzéssel és az esküvővel a felnőtté válás útján indul el. Elhagyja a szülői otthont, és egy másikba, a Larva házba költözik. Alkalmazkodni kell két idegen nőhöz, akiknek viszont az új asszonyt kell befogadniuk. A trilógia első része inkább az egymás kerülgetését, a csiszolódást és a határok kijelölését mutatja be. A fülszövegből és utószóból gondoljuk, hogy ez nem megy majd a későbbiekben nehézségek nélkül. Armiból, a makacs kislányból a szemünk előtt válik döntésképes felnőtt.
A regény végét egy elég erős kérés zárja. 

Pesärikko színházi előadása. Kép: YLE / Kalle Niskala
Nagyon kíváncsi lennék, mi a történet folytatása. Sikerül-e Arminak kiharcolnia a maga és a házassága függetlenségét, vagy anyósa aggodalma erősebb lesz? Olavi mer-e egyenes gerinccel felelősséget vállalni, vagy továbbra is az anyja fennhatósága alatt élő, vegetáló jellem marad? Nagyon kíváncsi lennék, hogy a házasságuk hogyan alakul. Úgy gondolom, Armi és Olavi házasságában nem a szerelem, hanem inkább a szerelem- és egy másik élet utáni vágy a fő érzelem. Olavi titkolózó és féltékenykedő, megbilincselő viselkedése hogyan változik, és Armi szeméről lehull-e a hályog? Számos kérdés maradt még bennem, feltételezem, hogy a válaszokat a további kötetekből kapnám meg.
Csonkasága ellenére úgy gondolom, hogy érdekes könyv volt, amit érdemes elolvasni, még így is.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése